Itt kérem, a ma irodalmárjai vallanak

ANTAL MÁRTA

 A TZT Művészeti Magazinban közölt riportokat szeretném itt is bemutatni. Makai Beatrix, a társaság csalogány-költőjének érdeklődésére nyílnak meg a mai irodalom egyik legkedvesebb csapatának költői, írói, művészei. 

Antal Márta textilszobrász fotója és műveiről néhány kép:

TZT riport Antal Márta ( Márti Antal ) szobrászművésszel
Kedves Márti!

Kérlek, mondj egy pár szót magadról!

"Antal Márta vagyok, nyugdíjas. Ma már textilszobrászattal foglalkozom. 30 éve élek Nagymaroson, egy olyan városban, ahol a képzőművészetnek nagy hagyományai vannak."

Milyen anyagokkal dolgozol?

"Mint ahogy a nevében is benne van, textilekből, horgolt csipkékből alkotom szobraimat. Ez egy új technológiai alapanyag, a neve paverpol."

Első ránézésre nem látszik, hogy textilből vannak a szobraid. Elárulsz néhány „titkot”, hogy hogyan készíted őket?

"Nagy tisztelője és csodálója vagyok a bronznak. Száradás után a szobraimat a bronz oxidációjának megfelelően színezem. Használok hozzá antik réz, óarany, padlizsán lila és egy kevés zöldes árnyalatot, ami megfelel az öntött bronz színeinek. Szobraimnak ezért van fémes hatása."

Mikor készült az első szobrod?

"5 éve találkoztam először ezzel a technikával, és azóta fejlesztettem tovább, alakítottam az alkotásaimat a mai formára. Szívemhez közel áll a XVIII.-XIX. századi hölgyviselet, a rokokó ruházat, csipkék, bodrok, öltözködési kellékek - esernyő, szűtyő, kalap, fátyol, stb..."

Ki a kedvenc művészed, melyik alkotás áll hozzád közel?

"Nincs kimondottan kedvenc művészem, szeretem minden művész alkotását, akinek műve számomra érthető."

Hol jelensz meg szobraiddal?

"Említettem, hogy Nagymaroson sok művész él és alkot.Minden évben ők hívnak meg saját kiállításukra társalkotónak. Önálló kiállításom Zebegényben - a Polgármesteri Hivatal meghívására - ez év szeptember-októberében volt. A nagymarosi Kajak-póló verseny felkérésére minden évben rendezvényükön szintén kiállítom a szobraimat."

Mi a véleményed a mai kortárs szobrászatról?

"Nem szeretnék megbántani egyetlen egy alkotót sem, de ne nekem kelljen eldönteni, hogy adott lelki és fizikai állapotában milyen művet alkot egy ember. Ha megfog az alkotás, akkor gyönyörködöm benne, ha nem, továbblépek..."

Láttam, hogy szeretsz verseket írni. Mikor kezdted el gondolataidat versbe szedni?

"Gyermekkoromban írtam már verseket, iskolai rendezvényeken sokat szavaltam belőlük. Gimnáziumban a magyartanárom karolt föl, és sokat segített a versek szerkesztésében. Ezeket az írásokat hirtelen mozdulattal tűzbe vetettem, amit most már nagyon bánok, de ez egy másik történet."

Gondoltál arra, hogy kötetbe gyűjtöd új verseidet?

„Nem. Erre nem gondoltam.”

Tudom, jótékonykodsz. Mesélj egy kicsit erről!

"19 évvel ezelőtt egy ittas sofőr autóba ült, és ezzel az egész életemet, sorsomat megváltoztatta. Hónapokig küzdöttem az életemért, majd kerekesszékben éltem, és itt, a felálláshoz sokat segített a versírás, és nem utolsó sorban az a gondolatom,hogyha egyszer innét felállok, életem egyik célja az elesett embereken való segítés lesz. Ekkor úgy döntöttem, hogy múltamat tűzbe dobom, így nincs múltam, csak jelenem. Ma már nagyon sajnálom, hogy elégettem verseimet, írásaimat. Csak a mának élek. Életem legmélyebb pontján találkoztam a Katolikus Karitásszal, ahol megvalósíthatom az embereken való segítésemet, a jó cél érdekében szobraimat adományként is felajánlom."

2016. december 12. /TZT riport/